Címke: kismama

HVG Állásbörze

Lassan, de biztosan közelít az a nap, amikor visszatérek a munka világába. Ez meglehetősen nagyképűen hangzik, pedig sokszor úgy érzem, hogy a gyerekes lét és a munka az két egymástól távol eső világ, és nincs átjárás a kettő között. Itthonról nézve csak bámulom azokat az anyákat, akik a munkában eltöltött 8-10-12 óra után még megetetik a családot, mindig van tiszta ruha a szekrényben és még arra is futja az erejükből, hogy a gyerekükkel is foglalkozzanak. Biztos, hogy megoldható, hiszen millióan megoldották, de GYES-es szemszögből ijesztőnek tűnik a feladat. Már ősszel is voltam az akkori állásbörzén, de Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kismamanapló – kórház

Most szabadultam. Igaz nem börtönből, hanem a kórházból, mégis olyan érzés, mintha “szabadlábon védekezhetnék”. De ne vágjunk a dolgok közepébe, kezdem az elején. Legutóbbi jelentkezésemkor még csak időpontom volt a gasztroenterológiára. Eljött az időpont, felkészültem több órás várakozásra, kaja, innivaló újság, ahogy gyakorlott orvoshoz járótól megszokhattuk, de meglepően gyorsan sorra kerültem. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kismamanapló – beindul az orvosi gépezet

Eltelt újabb 4 hét, eljött az újabb vizsgálati kör. Tehát újra nőgyógyász, védőnő.  Ami változás, hogy most van probléma, amit mindenki fontosnak tart, tehát az orvosi gépezet újabb fokozatba kapcsolt. Ez a probléma, ahogy már írtam, a bőrviszketés, vagyis a probléma egyik tünete a kínzó viszketés.

Nőgyógyászom megnézte a legutóbbi vérvételek eredményeit, majd megkért, hogy menjek el gasztroenterológiára időpontot kérni. Ott elvileg fel tudnak írni gyógyszert, ami megoldást jelent a panaszaimra, és még a kiváltó okot is gyógyítják. Az előzetes diagnózsi: terhességi epepangás. Javasolta, hogy ne telefonon próbáljak időpontot kérni, mert akkor talán karácsonyra kapok, addig meg nem nagyon kéne húzni a dolgot.

 

Így személyesen elvándoroltam a gasztroenterológiai szakrendelésre, vittem magammal minden leletemet, és amikor kijött az asszisztens, akkor kértem tőle egy időpontot. A doktornőm tévedett, idén már nem jutottam volna be a rendelésre. Ezután nagyon udvariasan, kicsit kétségbeesve elmondtam a hölgynek, hogy mivel valószínű terhességi epepangásom van, és addigra már megszülök, elég értelmetlen lenne így a dolog. Nagyon rendes volt, és beszuszakolt 2 héten belülre. Meglátjuk mi lesz. Addig meg szépen vakarózom, nem alszom túl sokat, és próbálom humorosan felfogni a dolgokat.

 

Amúgy minden rendben van, élem a kismamák ilyenkor szokásos életét, néha rácsodálkozom az engem kímélő szavakra, tettekre, nem értem miért ne mehetnék fel a létrára leszedni egy dobozt a polcról. Máskor meg kiakadok hogy nem veszik figyelembe az állapotomat és ugyanazt várják el tőlem, mint korábban, pedig már a 30. héten járok :-). Gondolom ez természetes, bár a családomnak nem lehet egyszerű elviselni a dolgot.

 

Lányom számára is egyre kézzel foghatóbb a dolog, bár még mindig a köldökömet nyomkodja, hogy “ott van a kistesó”, ugyanis nevet még mindig nem találtunk a babónak, de erre még van pár hónapunk.

Kismamanapló – a nemzetközi helyzet egyre fokozódik

Eltelt újabb 4 hét, újabb orvoslátogatáson vagyok túl, és orvosilag nagyjából minden rendben, de azért mindig találok aggódni valót, és a kellemetlenségek se csökkennek. Az első babánál az utolsó 1 hetet leszámítva nem éreztem magam “terhesnek”. Most még épphpogy a felén vagyok túl, de már többször volt, hogy előjött az érzés, igen terhes vagyok.

Néha kicsit adminisztratív feladatnak tűnik az egész terhesgondozás, főleg hogy sokszor úgy érzem, az engem zavaró problémákkal senki sem foglalkozik, mivel azok még nem érték el a súlyosságnak azon fokát, amikor tenni kéne ellene. Az hogy nekem nagyon kellemetlenek egy dolog, ezt mindenki nagyon sajnálja, de segíteni nem tud. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kismamanapló – viszketek vagy vakarom

Előjött, itt van a nem túl kedves ismerős, pedig reméltem hogy ez kimarad, hogy a visszerek kiváltják valami mindent leíró nagy matematika alapján, de nem. Egy szavam se lehet, mert legalább 2 héttel később jött, mint az első terhesség alatt. És, hogy mi az? Van neki neve is, Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kismamanapló – fülészet

Kiakadtam!

 

Bedugult a fülem. Nem nagyon vészes, csak az egyik oldalról néha jobban, néha kevésbé de tompán hallok. Vártam vele, hátha magától elmúlik, megpróbáltam kimosni (csak vízzel, nem tuszakoltam fültisztító pálcikát bele, vagy ilyesmin), de csak nem múlt el a dolog. Elég kellemetlen állapot, akinek már volt ilyen az tudja. Gondoltam elmegyek fülészetre, ott biztos tudnak segíteni. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kismamanapló – a helyzet változatlan

Újból eltelt 4 hét, de igazán nincs nagy változás. Persze a hasam növöget, és már érzem amikor bulizni kezd a bentlakó, de semmi különös. Eleve azt mondják, hogy a terhesség legszebb időszaka a középső harmad, a rosszullétek már elmúltak, de még nem korlátoz a has. Persze az hogy fokozottabb nálam a “semmi különös” érzés valószínű azért is van, mert nem az első babámat várom, és a legtöbb dolog már ismert. És biztos, hogy ezért van az is, hogy míg az első gyerekvárást a minél több információ összeszedegetése jellemezte, most nem igazán tudnak lekötni a babás újságok, könyvek, sőt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kövér vagy gyereke lesz?!

Egyre kisebbek a nadrágok, egyre magasabbra kúszik a mérleg nyelve. Persze, ezek mind természetes dolgok, de elég fura érzés, főleg amikor az ember lánya azt olvassa, hogy még nem szabadna látszani a babának. És tényleg látszani nem látszik,  de a farmeromat már nem tudom begombolni. És igen, fölszedtem pár kilót, nem sokat, de az okos könyvek szerint még ez is korai. Van amikor megfogadom, hogy nagyon odafigyelek arra, hogy mit eszek, mennyit, és az édességet meg messziről elkerülöm. Aztán Egy kattintás ide a folytatáshoz….