Kismamanapló – kórház

Most szabadultam. Igaz nem börtönből, hanem a kórházból, mégis olyan érzés, mintha “szabadlábon védekezhetnék”. De ne vágjunk a dolgok közepébe, kezdem az elején. Legutóbbi jelentkezésemkor még csak időpontom volt a gasztroenterológiára. Eljött az időpont, felkészültem több órás várakozásra, kaja, innivaló újság, ahogy gyakorlott orvoshoz járótól megszokhattuk, de meglepően gyorsan sorra kerültem. A doktornő nagyon kedves volt, megnézte a leleteimet – jó volt, hogy addigra már volt pár májfunkciót is tartalmazó véreredményem, és a hasi ultrahangnak is örült. Majd elmagyarázta, hogy ez nem gasztroenterológiai eset, hanem nőgyógyászati, és rögtön hívta is az egyik neves professzort a kórházban. Aztán közölte, hogy másnap reggel fél 8-kor jelentkezzem a felvételi irodánál a nőgyógyászaton, mert ezt ki kell vizsgálni. Még azt is megkérdezte a proftól, hogy hány napra számítsak.

 

Hát egy kicsit kiakadtam. Egyrészt a kórházi tartózkodás se volt túl vonzó, másrészt hasonló tüneteim voltak lányomnál is, és ott fel se merült a kórház. Az is sokkoló volt egy kicsit, hogy alig kaptam időpontot, de amikor meg volt az első vizsgálat akkor már másnap kórházi bennfekvés vár. Az utolsó, amibe bele se akartam gondolni, az pedig a meglebegtetett 10 napos bent lét volt. Hívtam a fogadott orvosomat, aki mondta, hogy jó, ha így van akkor másnap reggel találkozzunk a felvételi irodánál.

 

Így is történt. Reggel felvételi irodán elintéztük a papírokat, adatfelvétel, kórlap stb., majd jött az ágykeresés. Utólag azt mondom, hogy szerencsére de csak a gyerekágyas részlegen volt hely, így oda kerültem ahová a túlhordásos kismamákat szokták rakni egy 4 ágyas szobába. Éhgyomorra mentem, így rögtön levették a vért a szükséges vizsgálatokhoz, majd kezembe nyomtak egy kémcsövet, hogy abba pedig vizelet minta kell. Hát azért ez nem volt egyszerű :-). Nőként kémcsőbe pisilni alapból nem egyszerű, ha ehhez még hozzáveszed a hasadat is, akkor meg pláne. Ráadásul a kémcsőnek gömbölyű a vége, tehát félkézzel kellett felöltözni, kezet mosni. Ezen kívül még kaptam egy beutalót ultrahangra és mivel köhögtem a gégészetre is. Ja volt még egy vérnyomásmérés is.

 

A további napok történései pedig közel azonosan zajlottak. Ha a szobában valakitől vért kellett venni, akkor fél 6-kor bejött a nővér/szülésznő és levette. Erre vagy felébredt mindenki vagy sem. Ébredés után pedig elkezdődött a várakozás. Vártuk a reggelit, a vizitet, az NST-t, az ebédet, a vacsorát, az esti vizitet. Elég kiborító volt. Persze azért volt jó része is a dolognak. Érdekes emberekkel ismerkedtem meg, rengeteg információt begyűjtöttem a kórházi dolgokról, a szülésről, és megismertem a nővéreket, orvosokat.

 

A befekvésem utáni 2. napon kiderült, hogy milyen gyógyszerrel lehetne kezelni a terhességi epepangást, és az is, hogy ez a gyógyszer Magyarországon nincs forgalomban. Így meg kellett szervezni, hogy a gyógyszer hozzám jusson. Próbáltuk különböző gyógyszerfutár cégekkel, de relatív sokára tudták volna csak behozni, ugyanis 2-3 nap is rengetegnek tűnik ilyenkor. A megoldás végül az lett, hogy Eisenstadtba “szaladt” ki a férjem és anyósom, hogy meghozzák nekem a gyógyszert, hogy minél hamarabb el tudjam kezdeni a szedését, mivel a következő kontroll csak a szedés megkezdése után 5 nappal volt esedékes.

 

Meg volt a kontroll vérvétel, és szerencsére ha nem is őrült mértékben de javultak a májfunkciós értékeim, így hazaengedtek. Heti vérvétel és NST mellett egy darabig itthon vagyok, aztán majd amikor úgy látják hogy itt az idő be kell feküdnöm, és biztos hogy hamarabb születik meg a kisbabó mint a kiírt időpont, mivel a terhességi epepangás növeli a késői magzathalál kockázatát, így ha kell akkor hamarabb megindítják a szülést.

 

Itt tartunk most, számoljuk a napokat, hogy ne legyen túl korán, mert akkor koraszülés és az nem lehet a Szent Imre kórházban, de nehogy késő legyen és a babónak legyen valami baja. Elkezdődött a kötéltánc.

2 hozzászólás a(z) “Kismamanapló – kórház” bejegyzéshez

  1. S. Tünde

    Szia! Nekem ugyanilyen problémám volt, de semmi orvosságot nem kaptam rá, így nem merek 2. babát vállalni… mi volt a gyógyszer neve?

    [Válasz]

    Eva Reply:

    Szia!
    Az elsőnél nekem se adtak semmit, kéthetente mentem vérvételre. Nem tudom, hogy most miért kaptam gyógyszert, a majfunkcióm talán rosszabb volt, mint az első terheségnél, vagy azóta többet tudnak erről a betegségről.
    A gyógyszer neve Quantalan, a hatóanyaga pedig Colestyramin (külföldön ez alapján adják ki). Ez egy nem túl jó izű por, amit folyadékban kell elkeverni.
    Nem tudom mi lett volna nélküle, amellett, hogy szedtem továbbra is magas volt a májfunkció, talán kicsit kevésbé viszkettem. Hetente nézték a májfunkciót és NST is volt a 32-ik héttől.
    A gyerkőcnek szerencsére nincs semmi baja, nem derült ki hogy milyen módon okozhatott volna gondott ez a probléma.
    Szerintem ha még szeretnél babát, akkor konzultálj a dokiddal.

    Éva

    [Válasz]

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.