Ha nem jó, ne edd!

Ha nem tesz jót, ha tiltakozik a szervezeted, akkor ne edd! Így lehetne összefoglalni az eliminációs diétát röviden. Persze mint általában a jó tanácsoknál, mondani sokkal könnyebb, mint véghez vinni.

Mit is jelent ez az egész élelmiszerekre lebontva? Azt, hogy azt az anyagot, táplálékot ami gondot okoz elkerüljük, kihagyjuk, elimináljuk az étrendünkből. Ez így elsőre tényleg egyszerűnek hangzik, de ha jobban végig gondolja az ember, akkor már látható, hogy nem az. Mondhatjuk azt, hogy akkor egyen az illető otthon készített ételt. Igen, de az otthoni főzés során is használhatunk olyan élelmiszereket amelyek többféle összetevőből állnak, és ott lehet rejtve az adott anyag.

 

Hogy érthetőbb legyen nézzünk egy példát: nézzük meg a tejfehérje allergiások esetét. Az ugye magától értetődik, hogy akinek gondja van a tejfehérjével az nem iszik tejet, eszik sajtot, joghurtot, kefirt, túrót, tejfölt (semmiféle tejterméket). Lehetne örülni, hogy ennyi, de sajnos ennél lényegesen bonyolultabb a helyzet. Az élelmiszeripar fejlettsége miatt a legtöbb élelmiszer többféle összetevőből áll (olvasd csak el egy előre csomagolt sonka címkéjét), és így bármilyen típusú élelmiszerben lehet tejszármazék! Vagyis minden egyes kosárba kerülő terméket meg kell nézni, hogy tartalmaz-e tejet, tejszármazékot vagy sem. Ugyanis az élelmiszer ipar előszeretettel alkalmazza a tejsavót felvágottaknál, levesporoknál, rágcsálnivalóknál.

 

Ugyanígy ha valaki az almára allergiás nem ihat meg bármilyen gyümölcslevet, hiszen a legtöbb nem 100%-os  szörp, gyümölcslé tartalmaz almát. De zellerrel se csak a zellerkrémlevesben találkozhatunk, a készételek, ételízesítők, rágcsálnivalók is tartalmazhatják. Ezt a sort hosszan lehetne folytatni még, és hogy még elkeserítőbb legyen a helyzet, az se elegendő, ha megjegyezzük, hogy ebben, meg ebben nincs az amit mi nem ehetünk, mivel a gyártók rendszeresen fejlesztik a termékeiket, ami esetünkben azt jelenti, hogy egyik napról a másikra bekerülhet az összetevők közé a számunkra ártalmas élelmiszer. Ugyancsak célszerű tisztában lenni azzal, hogy mely E szám jelöli azokat az anyagokat, amelyeket mi elkerülni akarunk, mivel a z egyes ételcímkéken megtalálható jelölések még nem egységesek.

 

A Magyar Táplálékaallergia és Táplálékintolerancia Adatbankból beszerezhetőek (csekély összeg ellenében) bizonyos anyagot NEM tartalmazó élelmiszerek listái. Ez nagy segítség lehet az étrend összeállításában, a vásárlásban. Ha meg is rendeljük a minket érintő kiadványt, akkor is érdemes vissza-vissza látogatni, mivel az újdonságokat itt teszik közzé. Sajnos ezek az élelmiszer listák csak egy évig érvényesek, vagyis a gyártók ennyi időre vállalják az összetételek változatlanságát. De ennek ellenére ez nagyon nagy segítség.

 

És mit lehet tenni akkor amikor olyan helyzet alakul ki, mint nálunk, hogy nem lehet vérvétellel megállapítani a gondot okozó élelmiszert? Ilyenkor jön az eliminációs diéta durva változata az oligoantigén étrend, majd az egyes élelmiszerek tesztelése, de ez már egy következő bejegyzés…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.